Történelem tankönyv 8. osztály
|
A huszadik század története 8. évfolyam, 12. kiadás (2018. 07. 05.) Mozaik Kiadó szerző: Bencsik Péter Dr., Horváth Levente Attila
méret: 192x258 mm
terjedelem: 200 oldal
1 560 Ft
Kosárba 
Kapcsolódó kiadványok
|
Ha a történelmet meg akarjuk szerettetni a gyerekekkel, első lépésben adjunk a kezükbe egy olyan könyvet, mely már belelapozáskor lebilincseli őket. A Mozaik Kiadó történelmi sorozata ezt az élményt nyújtja számukra. Célunk az, hogy úgy vezessük végig a gyerekekeket a történelmi eseményeken, hogy közben eléjük tárjuk a nagy korszakok hangulatát, hétköznapi világát. A könyvnek egyetlen gondolata sincs, melyet ne értelmezne, magyarázna vagy jelenítene meg fotó, ábra, csattanós történet, de mindenek előtt a legapróbb részletekig történelmi hűséggel megalkotott magas művészeti értékű rajzok. A képi anyag a logikus felépítéssel, az egyszerű mondatszerkezetekkel, a lényegre törő kérdésekkel és feladatokkal együtt még a szövegértési problémával küzdő gyerekek számára is biztos alapokat nyújt. A kötet a 20. század történetét tárja a gyerekek elé. |
| A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető *A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal DÍJMENTES hozzáférést biztosítunk a kiadvány mozaWeb Home változatához az aktiválástól számított minimum egy éves időtartamra. A kódok csak egyszer aktiválhatók. |
Mintaoldalak
Tartalomjegyzék
| Visszatekintő | 6 |
| Földünk a két világháború között | 8 |
| Európa az első világháború után | 10 |
| A politikai "oldalak" (Olvasmány) | 13 |
| A Párizs környéki békék | 14 |
| A békekötések után | 17 |
| Gandhi, a "nagy lélek" (Olvasmány) | 20 |
| A sztálini Szovjetunió | 21 |
| Élet a gulágon (Olvasmány) | 24 |
| A nagy gazdasági válság | 26 |
| A Harmadik Birodalom | 29 |
| A berlini olimpia (Olvasmány) | 32 |
| Úton az újabb háború felé | 33 |
| Összefoglalás | 37 |
| Hazánk a két világháború között | 38 |
| Az őszirózsás forradalom | 40 |
| A "vörös gróf" és a "geszti bolond" (Olvasmány) | 43 |
| A Tanácsköztársaság | 44 |
| Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása | 47 |
| Admirális fehér lovon (Olvasmány) | 49 |
| A trianoni béke | 51 |
| "Nem, nem, soha!" (Olvasmány) | 54 |
| A rendszer megszilárdulása | 56 |
| Határviták Trianon után (Olvasmány) | 59 |
| Válság és kiútkeresés | 60 |
| A Harmadik Birodalom árnyékában | 62 |
| Társadalom és kultúra | 64 |
| Cserkészek, leventék (Olvasmány) | 66 |
| A hétköznapi élet | 68 |
| Összefoglalás | 71 |
| A második világháború | 72 |
| A villámháborúk időszaka | 74 |
| A hátország élete (Olvasmány) | 77 |
| Fordulat a háború menetében | 79 |
| A háború fegyverei (Olvasmány) | 82 |
| A semlegességtől a doni katasztrófáig | 84 |
| Az antifasiszta koalíció győzelme | 87 |
| Az atombomba története (Olvasmány) | 90 |
| Az európai zsidóság tragédiája | 92 |
| Hazánk német megszállása és a nyilas uralom | 96 |
| A háborús bűnösök (Olvasmány) | 99 |
| Összefoglalás | 101 |
| A kétpólusú világ | 102 |
| A kétpólusú világ kialakulása | 104 |
| A hidegháború kibontakozása | 107 |
| A világűr kutatásának hőskora (Olvasmány) | 110 |
| Az Európán kívüli világ | 112 |
| A terrorizmus (Olvasmány) | 115 |
| Enyhülés és szembenállás | 116 |
| Harc az emberi jogokért (Olvasmány) | 119 |
| A hidegháború vége | 120 |
| Az európai egységfolyamat | 123 |
| Világgazdasági változások | 126 |
| Társadalmi változások | 129 |
| A "dühöngő ifjúság" (Olvasmány) | 132 |
| Napjaink kihívásai | 133 |
| Összefoglalás | 135 |
| Magyarország a szovjet táborban | 136 |
| Újrakezdés a háború után | 138 |
| Magyarország szovjetizálása | 141 |
| Az Államvédelmi Osztály (Olvasmány) | 144 |
| A Rákosi-diktatúra | 145 |
| Az "új szakasz" és kudarca | 148 |
| A magyar sport aranykora (Olvasmány) | 150 |
| Az 1956-os forradalom | 152 |
| Egy felkelő naplójából (Olvasmány) | 156 |
| Megtorlás és konszolidáció | 158 |
| A határ, ami elválaszt... (Olvasmány) | 160 |
| Kádár reformjai és rendszerének válsága | 162 |
| Lakóhelyünk, családunk története (Forrásgyűjtés és -elemzés) | 164 |
| Társadalom és kultúra. A mindennapi élet | 165 |
| A Kárpát-medence magyarsága (Olvasmány) | 169 |
| A magyar rendszerváltás | 171 |
| Összefoglalás | 174 |
| Állampolgári ismeretek | 174 |
| Az állam és az alkotmány | 176 |
| A politikai rendszer | 178 |
| A magyar államszervezet | 180 |
| Választási rendszerünk | 182 |
| Az önkormányzatok | 184 |
| Emberi és állampolgári jogok | 186 |
| Összefoglalás | 188 |
| Függelék | 189 |
A kiadvány bevezetője
| Magyarország diáksága a mai napon kezébe veszi történelemkönyvét, hogy az újkor végének és a jelenkor elejének történelmével megismerkedjen. Tanulmányozzuk, hogyan alakultak ki a 19. század második felében Európában a nemzetállamok, miközben még fennmaradtak a gyarmatosító birodalmak is. A 20. század első felében két világháború, gazdasági és politikai válságok, diktatúrák sokasága okozott emberi tragédiákat. A gyerekeket a tudatlanságtól és a mind bonyolultabbá váló világunkban való teljes eltévedéstől csak közelmúltunk alapos megismerése mentheti meg! Ez késztet minket arra, hogy ezeket az eseményeket részletesen tanulmányozzuk. A történelmi események tanulmányozása mellett ismerjük meg a korszakban élt emberek életének mindennapjait, a szédítő gazdasági és technikai fejlődést is. Ma már természetes dolog, hogy utazáskor autóba ülünk, és ha besötétedik, felkapcsoljuk a villanyvilágítást. Pedig a 19. század közepén az emberek még nem tehették meg ezeket. Lássuk, hogyan állt talpra a magyarság 1849 után, az elvesztett szabadságharcot követően. A 20. század első felében katasztrófák sorozata sújtotta hazánkat is. Az első világháborús vereség után az ország területe harmadára csökkent. Az elvesztett területek visszaszerzésének vágya egyenesen vezetett a második világháborús részvételünkhöz, és ezzel egy még súlyosabb megrázkódtatáshoz. A könyv szerzői felismerték azt, hogy mennyi nehézséggel és áldozattal kell megküzdenie a diákságnak, ha elindul ezen a bátor és nagyszerű felfedező úton. Ezért a könyvet igyekeztek úgy megírni, hogy minél kevesebb verejtéket kelljen áldozni a tananyag elsajátításakor. |
