Környezetvédelem

Általános környezetvédelem  MS-3901
MS-3901
9-12. évfolyam, 4. kiadás (2006. 03. 22.)
 
 
kód: MS-3901
ára: 4 780 Ft
méret: B5, 384 oldal
Kosárba
 
Kapcsolódó kiadványok
A gyakorló pedagógusok munkáját segíti a könyv, de javasoljuk a környezetvédelem iránt érdeklődő, vagy valamely rokon tárgyból érettségizni készülő diáknak is, A könyv a környezetvédelem alapvető fogalmait tárgyalja. Rendszerezi a környezetvédelemmel kapcsolatos alapismereteket, a környezeti problémák megoldási kísérleteit, a lehetséges megoldásokat és a tudományok szerepét.
Tartalomjegyzék
Előszó7
Bevezetés8
1. A Föld mint egységes rendszer9
1.1. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai9
1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai11
1.3. A modellek, modellalkotás13
1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata15
1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik15
1.5.1. Az élettelen földi rendszer15
1.5.2. Az élő földi rendszer17
1.5.3. A ,,társadalmasított,, földi rendszer19
1.6.Anyag- és energiaciklusok21
1.6.1. Karbon-ciklus23
1.6.2. Oxigén-ciklus25
1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus26
1.6.4. Nitrogén-ciklus28
1.6.5. Az anyag- és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója30
2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben31
2.1. Ember és környezete a fémek használatának kezdetéig31
2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig34
2.3. A történelmi középkortól a 20. századig37
2.4. A 20. század41
2.5. A környezeti alapprobléma44
3. A környezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szerveződött cselekvési rendszer47
3.1. A környezetvédelem fogalma47
3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya49
3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben55
3.3.1. Az ökológia és a fontosabb ökológiai fogalmak58
3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet59
3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok62
3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok63
3.3.5. Matematika, számítástechnika63
3.3.6. Agrártudományok64
3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány65
3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia65
3.3.9. Neveléstudomány (pedagógia)66
4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek67
4.1. Népesedés és környezet67
4.1.1. A népesség növekedése a Földön a 21. század végéig67
4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége76
4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása81
4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer94
4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index96
4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problémák megoldásának útjai)97
4.2. A termelés hatása a környezetre és az emberre103
4.2.1. Bányászat és fémfeldolgozás103
4.2.1.1. Környezeti károk103
4.2.1.2. Megoldási lehetőségek109
4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama113
4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés116
4.2.2.1. Energiaforrások116
4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre118
4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre120
a) A nukleáris fűtőanyagciklus potenciális veszélyei122
b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai125
4.2.2.4. A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre128
4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelem kulcskérdése133
a) A környezetkímélő energiatermelés lehetséges módjai134
b) Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és az energiaigények mérséklése141
c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei143
d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása147
4.2.3. A vegyipar (Borda Jenő)148
4.2.4. Mezőgazdaság és környezet152
4.2.4.1. A mezőgazdaság és környezeti kapcsolatainak sajátosságai152
4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai155
4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai156
4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai164
4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai165
4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet166
4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság?170
4.2.5. A termelési folyamatok környezeti hatásainak intenzitása176
4.3. A fogyasztás hatása a környezetre178
4.3.1. A lakossági fogyasztás növekedésének jellemzői178
4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai178
4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése179
4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre183
4.3.4.1. Turizmus és környezet184
4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei189
4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre191
5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módjainak rendszeres áttekintése193
5.1. Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján193
5.1.1. Erdőirtások193
5.1.2. Túlhalászás198
5.1.3. Túllegeltetés202
5.1.4. Földhasználat-váltás202
5.1.5. Egyéb formák202
5.2. Az ember által létrehozott vagy felgyorsított káros környezeti folyamat203
5.2.1. Talajerózió és defláció203
5.2.2. Sókiválás - másodlagos szikesedés207
5.2.3. Egyéb folyamatok210
5.3. A környezetszennyezés211
5.3.1. A szennyező(dés) és a szennyezés fogalma211
5.3.2. A szennyezők rendszerezése212
5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara216
5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége217
5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre223
5.3.6. Az egészségügyi határért. kérdése. A ,,maximális szennyező,, törvénye225
5.3.7. A természeti környezet, a táj és az épített környezet érzékenysége a szennyeződésekre227
5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai228
5.4. A hulladékok230
5.4.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése230
5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása232
5.4.3. A hulladékok exportja és importja234
6. A földi rendszer állapota: módosult működésének jelei237
6.1. Globális klímaváltozás237
6.1.1. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben237
6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése240
6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás?241
6.1.4. A sivatagosodás (desertification)249
6.1.4.1. A sivatagosodás fogalma és földrajzi elterjedése249
6.1.4.2. A sivatagosodás okai251
6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei253
6.2. Az ózonpajzs elvékonyodása255
6.3. Elsavasodó környezet259
6.4. A világóceán szennyezettsége265
6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió268
7. A környezetvédelem alapelvei271
7.1. Az egzakt megismerés elve - Környezeti monitoring271
7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve272
7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve273
7.4. A visszaforgatás (recycling) elve274
7.5. A takarékosság elve274
7.6. Az elővigyázatosság elve275
7.7. Az alkalmazkodás elve275
7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve275
7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve276
7.10. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve276
7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve277
7.12. Az együttműködés elve277
7.13. A nemzetközi együttműködés elve278
7.14. Az életminőség javításának elve278
7.15. A távlati gondolkodás elve279
7.16. Az információk szabad áramlásának elve279
7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve280
8. A környezetvédelmi szabályozás283
8.1. A környezetvédelmi szabályozás céljai (Szász Tibor)284
8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor)285
8.2.1. A közvetlen törvényi szabályozás285
8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás288
8.2.2.1. Adójellegű szabályozás a környezetvédelemben288
a) A környezetvédelmi adók definíciója és osztályozása288
b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói290
c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai293
8.2.2.2. Piaci módszerek a környezetvédelmi szabályozásban294
a) A szennyezési jogok piaca294
b) A szennyezési jogok modellje295
8.2.2.3. A közvetlen törvényi és a piaci szabályozás összekapcsolása a környezetvédelemben. (Regionalizálás)298
a) ,,Emissions Trading,, rendszer298
b) A rugalmas kompenzációs szabályozás300
8.2.3. Egyéb szabályozó eszközök301
8.2.3.1. A kizárólagos tulajdonjogok301
8.2.3.2. A jótállási kötelezettség301
8.2.3.3. Megállapodások302
8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók302
8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás303
8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések303
8.3. A környezetszabályozó eszközök ki/megválasztásának szempontjai (Szász Tibor)304
8.3.1. A környezetszabályozó eszközök vizsgálatának ökológiai kritériumai304
8.3.2. A környezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségének vizsgálata305
8.3.3. A környezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága305
8.3.4. A környezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmazhatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint306
8.4. A környezetvédelem jogi szabályozása (Bándi Gyula)307
8.4.1. A környezetvédelem kortárs szabályozása307
8.4.2. A környezethez való jog308
8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben309
8.4.3.1. A közvetlen megelőzést szolgáló közigazgatási eszközök (KHV)310
8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés314
8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók315
8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei316
8.4.3.5. Büntetőjog319
8.4.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog320
8.4.4.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere320
8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek322
8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga324
8.5. A tudatformálás szerepe a környezetvédelmi szabályozásban328
Függelék335
Irodalom344
Kislexikon363
Név- és tárgymutató369
Global Problems - Possible Solutions (General Questions of the Environmental Protection) Summary381


© MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2019 | Asztali