Előszó | 7 |
Bevezetés | 8 |
1. A Föld mint egységes rendszer | 9 |
1.1. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai | 9 |
1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai | 11 |
1.3. A modellek, modellalkotás | 13 |
1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata | 15 |
1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik | 15 |
1.5.1. Az élettelen földi rendszer | 15 |
1.5.2. Az élő földi rendszer | 17 |
1.5.3. A ,,társadalmasított,, földi rendszer | 19 |
1.6.Anyag- és energiaciklusok | 21 |
1.6.1. Karbon-ciklus | 23 |
1.6.2. Oxigén-ciklus | 25 |
1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus | 26 |
1.6.4. Nitrogén-ciklus | 28 |
1.6.5. Az anyag- és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója | 30 |
2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben | 31 |
2.1. Ember és környezete a fémek használatának kezdetéig | 31 |
2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig | 34 |
2.3. A történelmi középkortól a 20. századig | 37 |
2.4. A 20. század | 41 |
2.5. A környezeti alapprobléma | 44 |
3. A környezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szerveződött cselekvési rendszer | 47 |
3.1. A környezetvédelem fogalma | 47 |
3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya | 49 |
3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben | 55 |
3.3.1. Az ökológia és a fontosabb ökológiai fogalmak | 58 |
3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet | 59 |
3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok | 62 |
3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok | 63 |
3.3.5. Matematika, számítástechnika | 63 |
3.3.6. Agrártudományok | 64 |
3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány | 65 |
3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia | 65 |
3.3.9. Neveléstudomány (pedagógia) | 66 |
4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek | 67 |
4.1. Népesedés és környezet | 67 |
4.1.1. A népesség növekedése a Földön a 21. század végéig | 67 |
4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége | 76 |
4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása | 81 |
4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer | 94 |
4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index | 96 |
4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problémák megoldásának útjai) | 97 |
4.2. A termelés hatása a környezetre és az emberre | 103 |
4.2.1. Bányászat és fémfeldolgozás | 103 |
4.2.1.1. Környezeti károk | 103 |
4.2.1.2. Megoldási lehetőségek | 109 |
4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama | 113 |
4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés | 116 |
4.2.2.1. Energiaforrások | 116 |
4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre | 118 |
4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre | 120 |
a) A nukleáris fűtőanyagciklus potenciális veszélyei | 122 |
b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai | 125 |
4.2.2.4. A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre | 128 |
4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelem kulcskérdése | 133 |
a) A környezetkímélő energiatermelés lehetséges módjai | 134 |
b) Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és az energiaigények mérséklése | 141 |
c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei | 143 |
d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása | 147 |
4.2.3. A vegyipar (Borda Jenő) | 148 |
4.2.4. Mezőgazdaság és környezet | 152 |
4.2.4.1. A mezőgazdaság és környezeti kapcsolatainak sajátosságai | 152 |
4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai | 155 |
4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai | 156 |
4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai | 164 |
4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai | 165 |
4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet | 166 |
4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság? | 170 |
4.2.5. A termelési folyamatok környezeti hatásainak intenzitása | 176 |
4.3. A fogyasztás hatása a környezetre | 178 |
4.3.1. A lakossági fogyasztás növekedésének jellemzői | 178 |
4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai | 178 |
4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése | 179 |
4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre | 183 |
4.3.4.1. Turizmus és környezet | 184 |
4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei | 189 |
4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre | 191 |
5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módjainak rendszeres áttekintése | 193 |
5.1. Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján | 193 |
5.1.1. Erdőirtások | 193 |
5.1.2. Túlhalászás | 198 |
5.1.3. Túllegeltetés | 202 |
5.1.4. Földhasználat-váltás | 202 |
5.1.5. Egyéb formák | 202 |
5.2. Az ember által létrehozott vagy felgyorsított káros környezeti folyamat | 203 |
5.2.1. Talajerózió és defláció | 203 |
5.2.2. Sókiválás - másodlagos szikesedés | 207 |
5.2.3. Egyéb folyamatok | 210 |
5.3. A környezetszennyezés | 211 |
5.3.1. A szennyező(dés) és a szennyezés fogalma | 211 |
5.3.2. A szennyezők rendszerezése | 212 |
5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara | 216 |
5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége | 217 |
5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre | 223 |
5.3.6. Az egészségügyi határért. kérdése. A ,,maximális szennyező,, törvénye | 225 |
5.3.7. A természeti környezet, a táj és az épített környezet érzékenysége a szennyeződésekre | 227 |
5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai | 228 |
5.4. A hulladékok | 230 |
5.4.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése | 230 |
5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása | 232 |
5.4.3. A hulladékok exportja és importja | 234 |
6. A földi rendszer állapota: módosult működésének jelei | 237 |
6.1. Globális klímaváltozás | 237 |
6.1.1. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben | 237 |
6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése | 240 |
6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás? | 241 |
6.1.4. A sivatagosodás (desertification) | 249 |
6.1.4.1. A sivatagosodás fogalma és földrajzi elterjedése | 249 |
6.1.4.2. A sivatagosodás okai | 251 |
6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei | 253 |
6.2. Az ózonpajzs elvékonyodása | 255 |
6.3. Elsavasodó környezet | 259 |
6.4. A világóceán szennyezettsége | 265 |
6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió | 268 |
7. A környezetvédelem alapelvei | 271 |
7.1. Az egzakt megismerés elve - Környezeti monitoring | 271 |
7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve | 272 |
7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve | 273 |
7.4. A visszaforgatás (recycling) elve | 274 |
7.5. A takarékosság elve | 274 |
7.6. Az elővigyázatosság elve | 275 |
7.7. Az alkalmazkodás elve | 275 |
7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve | 275 |
7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve | 276 |
7.10. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve | 276 |
7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve | 277 |
7.12. Az együttműködés elve | 277 |
7.13. A nemzetközi együttműködés elve | 278 |
7.14. Az életminőség javításának elve | 278 |
7.15. A távlati gondolkodás elve | 279 |
7.16. Az információk szabad áramlásának elve | 279 |
7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve | 280 |
8. A környezetvédelmi szabályozás | 283 |
8.1. A környezetvédelmi szabályozás céljai (Szász Tibor) | 284 |
8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor) | 285 |
8.2.1. A közvetlen törvényi szabályozás | 285 |
8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás | 288 |
8.2.2.1. Adójellegű szabályozás a környezetvédelemben | 288 |
a) A környezetvédelmi adók definíciója és osztályozása | 288 |
b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói | 290 |
c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai | 293 |
8.2.2.2. Piaci módszerek a környezetvédelmi szabályozásban | 294 |
a) A szennyezési jogok piaca | 294 |
b) A szennyezési jogok modellje | 295 |
8.2.2.3. A közvetlen törvényi és a piaci szabályozás összekapcsolása a környezetvédelemben. (Regionalizálás) | 298 |
a) ,,Emissions Trading,, rendszer | 298 |
b) A rugalmas kompenzációs szabályozás | 300 |
8.2.3. Egyéb szabályozó eszközök | 301 |
8.2.3.1. A kizárólagos tulajdonjogok | 301 |
8.2.3.2. A jótállási kötelezettség | 301 |
8.2.3.3. Megállapodások | 302 |
8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók | 302 |
8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás | 303 |
8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések | 303 |
8.3. A környezetszabályozó eszközök ki/megválasztásának szempontjai (Szász Tibor) | 304 |
8.3.1. A környezetszabályozó eszközök vizsgálatának ökológiai kritériumai | 304 |
8.3.2. A környezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségének vizsgálata | 305 |
8.3.3. A környezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága | 305 |
8.3.4. A környezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmazhatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint | 306 |
8.4. A környezetvédelem jogi szabályozása (Bándi Gyula) | 307 |
8.4.1. A környezetvédelem kortárs szabályozása | 307 |
8.4.2. A környezethez való jog | 308 |
8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben | 309 |
8.4.3.1. A közvetlen megelőzést szolgáló közigazgatási eszközök (KHV) | 310 |
8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés | 314 |
8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók | 315 |
8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei | 316 |
8.4.3.5. Büntetőjog | 319 |
8.4.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog | 320 |
8.4.4.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere | 320 |
8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek | 322 |
8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga | 324 |
8.5. A tudatformálás szerepe a környezetvédelmi szabályozásban | 328 |
Függelék | 335 |
Irodalom | 344 |
Kislexikon | 363 |
Név- és tárgymutató | 369 |
Global Problems - Possible Solutions (General Questions of the Environmental Protection) Summary | 381 |