Bevezetés | 3 |
I. Tételvázlatok – Irodalom | 5 |
1. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kötelező szerzők | 6 |
Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa | 6 |
Petőfi Sándor hitvesi költészete | 8 |
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete | 10 |
Arany János Toldi és Toldi estéje című műveinek összehasonlítása | 12 |
Arany János balladaköltészete | 14 |
Arany János – Az Őszikék-korszak lírája | 16 |
Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben | 18 |
Ady Endre szerelmi lírája | 20 |
Ady Endre háborúellenes költészete | 22 |
A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában | 24 |
Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei | 26 |
A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése | 28 |
A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai | 30 |
A kiszolgáltatottság, a közömbösség, a részvét és szánalom hiányának problémái | 32 |
Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében | 32 |
A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek | 34 |
József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai | 36 |
József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok | 38 |
József Attila létösszegző versei | 40 |
2. témakör – Művek a magyar irodalomból – Választható szerzők | 42 |
Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében | 42 |
A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem | 44 |
A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben | 46 |
Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében | 48 |
A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben | 50 |
A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban | 52 |
Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór regényében | 54 |
A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok | 56 |
A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban | 58 |
Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban | 60 |
Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája | 62 |
A humor nagymestere: Karinthy Frigyes | 64 |
Önéletrajziság és a jelentéstelenítés eszközei Kassák Lajos | 66 |
A ló meghal, a madarak kirepülnek című hosszúversében | 66 |
A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben | 68 |
Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben | 70 |
Weöres Sándor és a keleti filozófia | 72 |
Illyés Gyula erkölcsi kiállása a 20. század közepén | 74 |
Pilinszky János lírájának jellegzetességei | 76 |
A gondolatiság és a tárgyiasság jelenléte Nemes Nagy Ágnes objektív lírájában | 78 |
Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben | 80 |
Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor | 82 |
A modern klasszikus: Faludy György | 84 |
Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák | 86 |
Németh László tudatregénye: a Gyász | 88 |
Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében | 90 |
A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében | 93 |
3. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kortárs szerzők | 96 |
A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában – | 96 |
Varró Dániel költői világának sajátosságai | 96 |
Tóth Krisztina: Pixel | 98 |
A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah | 100 |
A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében | 102 |
4. témakör – Művek a világirodalomból | 104 |
A Biblia kultúrtörténeti jelentősége | 104 |
A homéroszi eposzok világa | 106 |
A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember” | 108 |
A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete | 110 |
Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában | 112 |
A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete | 114 |
Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat | 116 |
A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésében | 118 |
5. témakör – Színház és dráma | 120 |
A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné | 120 |
Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia | 122 |
A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe | 124 |
A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán | 126 |
Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály | 128 |
Csongor és Tünde című drámai költeményében | 128 |
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I. | 130 |
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II. | 132 |
Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában | 136 |
Csehov és a drámaiatlan dráma | 138 |
Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében | 140 |
6. témakör – Az irodalom határterületei | 142 |
A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben | 142 |
A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték | 144 |
A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői | 146 |
A sci-fi műfaji jellemzői | 148 |
Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry | 150 |
7. témakör – Regionális kultúra és a határon túli magyar irodalom | 152 |
Szeged szülötte: Juhász Gyula | 152 |
Baka István korai költészetének szerepversei | 154 |
Szilágyi Domokos és a kisebbségi magyar irodalom | 156 |
A hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében | 158 |
8. témakör – Értelmezési szintek, megközelítések | 160 |
Az évszak-toposz a magyar irodalomban | 160 |
A kert-toposz a magyar irodalomban | 162 |
Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai | 164 |
A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd | 166 |
A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai | 168 |
II. Tételvázlatok – Nyelvtan | 171 |
1. témakör – Kommunikáció | 172 |
A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük | 172 |
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: | 174 |
személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció | 174 |
Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei | 176 |
Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve | 178 |
Tömegkommunikációs műfajok | 180 |
2. témakör – Nyelvtörténet | 182 |
Változás és állandóság a nyelvben | 182 |
A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása | 184 |
A magyar nyelvtörténet korszakai | 186 |
A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek | 188 |
A nyelvújítás lényege és jelentősége | 190 |
3. témakör – Ember és nyelvhasználat | 192 |
A nyelv mint jelrendszer | 192 |
A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása | 194 |
Az egynyelvű szótárak | 196 |
Nyelvünk helyzete a határon túl | 198 |
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre | 200 |
4. témakör – Nyelvi szintek | 202 |
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései | 202 |
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában | 204 |
A tulajdonképpeni alapszófajok | 206 |
Az igenevek és a névmások | 208 |
A viszonyszók és a mondatszók | 210 |
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik | 212 |
A magyar helyesírás rendszerszerűsége | 215 |
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai | 216 |
5. témakör – A szöveg | 218 |
A különféle szövegek felépítése, egységei | 218 |
A szövegkohézió, a témaháló és a cím | 220 |
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok | 222 |
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra | 224 |
Szövegek jellemzőinek megfigyelése | 226 |
A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák | 228 |
6. témakör – A retorika alapjai | 230 |
A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben | 230 |
A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. | 232 |
A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig | 232 |
Az érv felépítése és az érvtípusok | 234 |
A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata | 236 |
A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése | 238 |
7. témakör – Stílus és jelentés | 240 |
Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése | 240 |
Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás | 242 |
A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés) | 244 |
Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia | 246 |
Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus | 248 |
A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei | 250 |