Kiadványunk a középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségire való felkészüléshez nyújt segítséget. A kötet 80 irodalom és 40 nyelvtan kidolgozott tételvázlatot tartalmaz. A tételek azonos módon épülnek fel: tartalmazzák a vizsgafeladatot és annak feleletvázlatát, valamint minden tétel végén szófelhő vagy gondolattérkép segíti az ismeretanyag rendszerezését, elsajátítását, könnyebb felidézését. A nyelvtan tételek többségénél a lehetséges válaszokat is megadjuk. A tételek lefedik a középszintű érettségi témaköreit.

A kiadvány jól használható tanórán és az önálló felkészülés során is.

Kapcsolódó kiadványok

Érettségire készülök - Magyar nyelv és irodalom, középszint, írásbeli - Magyar érettségire felkészítő könyv feladatokkal, mintaszövegekkel a 2017-ben életbe lépett középszintű írásbeli követelményekhez. Szövegértés, műértelmezés, érvelés, gyakorlati szövegalkotás. MS-2375U

Irodalom gimnáziumoknak 11. - Emelt szint (2024-től érv. köv.) - Emelt szintű érettségire készülőknek (Szerző: Pethőné és tsai) MS-3341U

Érettségire készülök - Történelem, középszint, írásbeli - Esszéfeladatok - Könyvünk a középszintű történelem érettségihez nyújt segítséget. A legnehezebb vizsgarésznek tartott kifejtendő szöveges feladatokra, rövid és hosszú esszékre helyezi a hangsúlyt. 2017-től érvényes követelmények MS-2376U

100 lépés az érettségihez - Matematika, középszint, írásbeli - Érettségire felkészítő könyv. A száz, átlagosan nyolc feladatból álló feladatsor rendszerező áttekintést ad a középszintű érettségi anyagából. Egyéni felkészüléshez kitűnő. MS-2328

Érettségire készülök - Történelem, középszint, írásbeli - Rövid választ igénylő feladatok - Könyvünk a középszintű történelem érettségihez, azon belül a rövid választ igénylő feladatok megoldásához kínál gyakorlófeladatokat megoldásokkal. 2017-től érvényes követelmények MS-2390U

Érettségire készülök - Történelem, középszint, szóbeli - 83 kidolgozott tétel - Kidolgozott tételek a szóbeli vizsgára. 12 fejezetben 36 egyetemes történelmi, 40 magyar történelmi és 7 társadalomismereti témakörhöz tartozó kidolgozott tételt tartalmaz. 2017-től érvényes követelmények MS-2391U

Érettségire készülök - Felkészítőkönyv a szóbeli vizsgára - Angol nyelv, emelt szint (2017-től és 2024-től érv. követelmények) - A szóbeli vizsga feladattípusaiból (társalgás, vita, önálló témakifejtés) összeállított komplett feladatsorok, valamint korszerű témákat feldolgozó szövegek és videók a szókincsfejlesztéshez. MS-2377U

Érettségire készülök - Felkészítőkönyv a szóbeli vizsgára - Német nyelv, középszint (2017-től és 2024-től érv. követelmények) - Tematikus vizsgafeladatsorok, szókincsfejlesztő feladatok, kidolgozott társalgási, szituációs és témakifejtési mintafeladatok. Online videókkal, 3D animációkkal MS-2379U

Próbaérettségi feladatsorok - Történelem, középszint - 12 teljes feladatsor, magyarázatokkal ellátott megoldási útmutatóval. (2017-től érv. követelmények) MS-3162U

Próbaérettségi feladatsorok - Matematika, középszint - 12 feladatsor részletes megoldással, magyarázattal, pontozással. (2017-től érv. követelmények) MS-3163U

Próbaérettségi feladatsorok - Matematika, emelt szint - 12 feladatsor részletes megoldással, magyarázattal, pontozással. A 2017-től és a 2024-től érvényes követelményeknek is megfelel. MS-3172U

Próbaérettségi feladatsorok - Biológia, emelt szint (2017, 2024-től érv. követelmények) - 10 feladatsor, a megoldásokhoz rövid magyarázatokat is tartalmaz. A 2017-től és a 2024-től érvényes követelményeknek is megfelel. MS-3173U

Próbaérettségi feladatsorok - Kémia - Emelt szint (2017-től és 2024-től érv. követelmények) - 10 feladatsor, a megoldásokhoz rövid magyarázatokat is tartalmaz. Megfelel a jelenleg érvényes, 2017-es követelményrendszernek, és a 2024-ben életbe lépő új követelményrendszernek is. MS-3174U

A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető

*A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető.
Az aktivált kódokkal DÍJMENTES hozzáférést biztosítunk a kiadvány mozaWeb Home változatához az aktiválástól számított minimum egy éves időtartamra. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el.

Mintaoldalak

Tartalomjegyzék

Bevezetés	3
I. Tételvázlatok – Irodalom	5
1. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kötelező szerzők	6
Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa	6
Petőfi Sándor hitvesi költészete	8
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete	10
Arany János Toldi és Toldi estéje című műveinek összehasonlítása	12
Arany János balladaköltészete	14
Arany János – Az Őszikék-korszak lírája	16
Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben	18
Ady Endre szerelmi lírája	20
Ady Endre háborúellenes költészete	22
A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában	24
Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei	26
A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése	28
A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai	30
A kiszolgáltatottság, a közömbösség, a részvét és szánalom hiányának problémái	32
Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében	32
A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek	34
József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai	36
József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok	38
József Attila létösszegző versei	40
2. témakör – Művek a magyar irodalomból – Választható szerzők	42
Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében	42
A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem	44
A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben	46
Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében	48
A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben	50
A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban	52
Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór regényében	54
A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok	56
A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban	58
Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban	60
Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája	62
A humor nagymestere: Karinthy Frigyes	64
Önéletrajziság és a jelentéstelenítés eszközei Kassák Lajos	66
A ló meghal, a madarak kirepülnek című hosszúversében	66
A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben	68
Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben	70
Weöres Sándor és a keleti filozófia	72
Illyés Gyula erkölcsi kiállása a 20. század közepén	74
Pilinszky János lírájának jellegzetességei	76
A gondolatiság és a tárgyiasság jelenléte Nemes Nagy Ágnes objektív lírájában	78
Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben	80
Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor	82
A modern klasszikus: Faludy György	84
Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák	86
Németh László tudatregénye: a Gyász	88
Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében	90
A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében	93
3. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kortárs szerzők	96
A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában –	96
Varró Dániel költői világának sajátosságai	96
Tóth Krisztina: Pixel	98
A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah	100
A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében	102
4. témakör – Művek a világirodalomból	104
A Biblia kultúrtörténeti jelentősége	104
A homéroszi eposzok világa	106
A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember”	108
A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete	110
Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában	112
A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete	114
Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat	116
A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésében	118
5. témakör – Színház és dráma	120
A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné	120
Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia	122
A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe	124
A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán	126
Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály	128
Csongor és Tünde című drámai költeményében	128
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I.	130
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II.	132
Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában	136
Csehov és a drámaiatlan dráma	138
Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében	140
6. témakör – Az irodalom határterületei	142
A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben	142
A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték	144
A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői	146
A sci-fi műfaji jellemzői	148
Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry	150
7. témakör – Regionális kultúra és a határon túli magyar irodalom	152
Szeged szülötte: Juhász Gyula	152
Baka István korai költészetének szerepversei	154
Szilágyi Domokos és a kisebbségi magyar irodalom	156
A hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében	158
8. témakör – Értelmezési szintek, megközelítések	160
Az évszak-toposz a magyar irodalomban	160
A kert-toposz a magyar irodalomban	162
Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai	164
A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd	166
A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai	168
II. Tételvázlatok – Nyelvtan	171
1. témakör – Kommunikáció	172
A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük	172
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése:	174
személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció	174
Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei	176
Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve	178
Tömegkommunikációs műfajok	180
2. témakör – Nyelvtörténet	182
Változás és állandóság a nyelvben	182
A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása	184
A magyar nyelvtörténet korszakai	186
A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek	188
A nyelvújítás lényege és jelentősége	190
3. témakör – Ember és nyelvhasználat	192
A nyelv mint jelrendszer	192
A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása	194
Az egynyelvű szótárak	196
Nyelvünk helyzete a határon túl	198
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre	200
4. témakör – Nyelvi szintek	202
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései	202
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában	204
A tulajdonképpeni alapszófajok	206
Az igenevek és a névmások	208
A viszonyszók és a mondatszók	210
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik	212
A magyar helyesírás rendszerszerűsége	215
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai	216
5. témakör – A szöveg	218
A különféle szövegek felépítése, egységei	218
A szövegkohézió, a témaháló és a cím	220
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok	222
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra	224
Szövegek jellemzőinek megfigyelése	226
A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák	228
6. témakör – A retorika alapjai	230
A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben	230
A klasszikus szónoki beszéd szerkezete.	232
A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig	232
Az érv felépítése és az érvtípusok	234
A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata	236
A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése	238
7. témakör – Stílus és jelentés	240
Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése	240
Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás	242
A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés)	244
Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia	246
Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus	248
A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei	250