Kidolgozott magyar nyelv és irodalom érettségi tételek

MS-3326U

Érettségire készülök - Magyar nyelv és irodalom - Szóbeli, középszint (2024-től érv. köv.)

120 kidolgozott tételvázlat

12. évfolyam, 1. kiadás (2024. 04. 30.)

Mozaik Kiadó

A kiadványban egyedi kód található, amelyet a mozaweb.hu oldalon aktiválva 1 éves INGYENES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához*.

szerző: Fráter Adrienne, Kottner Viktória

méret: 174x244 mm

terjedelem: 256 oldal

tanterv: NAT 2020

Tartalom Mintaoldalak PDF betekintő

3 780 Ft

Kosárba

A 2024-től érvényes érettségi követelményeknek megfelelően átdolgozott kiadvány a középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségire való felkészüléshez nyújt hatékony segítséget. A kötetben található 80 irodalom és 40 nyelvtan tétel megfelel a szóbeli érettségi vizsga követelményeinek, lefedi a középszintű érettségi témaköreit. A részletesen kidolgozott tételvázlatok a vizsgafeladatokat és azok kifejtését egyaránt tartalmazzák. A nyelvtan tételekhez emellett megadtuk a gyakorlati feladatok megoldását is, így ezek a megszerzett tudás tesztelésére szintén kiválóan alkalmasak.

A kötet újdonsága, hogy a jól felépített és könnyen áttekinthető szöveges vázlatok mellett táblázatok, fürtábrák, gondolattérképek és szófelhők is támogatják az érettségin elvárt ismeretek elsajátítását, rendszerezését és felidézését. Ezért a kiadványt különösen ajánljuk mindazoknak, akik a tanulás során a vizualitást részesítik előnyben. A könyv jól használható tanórán és az önálló felkészülés során is.

A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető

* A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető.
Az aktivált kódokkal 1 éves DÍJMENTES hozzáférést ajándékozunk a kiadvány digitális változatához. Az aktiválás a www.mozaweb.hu/aktivalas oldalon, a Fiókom/Új kód aktiválása menüpontban érhető el.

Mintaoldalak

Tartalomjegyzék

Bevezetés	3
I. TÉTELEK A MAGYAR ÉS A VILÁGIRODALOMBÓL
1. témakör • Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők	6
A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban	6
Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményében	8
Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa	10
Petőfi Sándor hitvesi költészete	12
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete	14
Hasonlóságok és különbségek Arany János Toldi és Toldi estéje című művében	16
Arany János balladaköltészete	18
Arany János – Az Őszikék-korszak lírája	20
Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór Az arany ember című regényében	22
A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok	24
Látszat és valóság Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényében	26
Herczeg Ferenc történelmi regénye, Az élet kapuja	28
Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben	30
Ady Endre szerelmi lírája	32
Ady Endre háborúellenes költészete	34
A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában	36
Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei	38
A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése	40
A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai	42
A kiszolgáltatottság, a közömbösség, valamint a részvét és szánalom hiányának problémái Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében	44
A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek	46
József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai	48
József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok	50
József Attila létösszegző versei	52
2. témakör • Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig. Választható szerzők	54
Humanista értékszemlélet Janus Pannonius epigrammaköltészetében	54
Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében	56
A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem	58
Műfaji sokszínűség Mikes Kelemen Törökországi levelek című művében	60
A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben	62
3. témakör • Portrék, metszetek, látásmódok a 19–20. század magyar irodalmából. Válaszható szerzők	64
Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében	64
A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben	66
A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban	68
Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban	70
Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája	72
A humor nagymestere: Karinthy Frigyes	74
A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben	76
Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben	78
Weöres Sándor Rongyszőnyeg-ciklusa	80
Erkölcsi kiállás Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versében	82
Pilinszky János lírájának jellegzetességei	84
Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben	86
Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor	88
Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák	90
Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében	92
A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében	95
4. témakör • Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból	98
A hagyomány és az újítás Kányádi Sándor költészetében	98
Az életöröm és az elégikus hang kettősségének megjelenése Áprily Lajos költészetében	100
5. témakör • Művek a kortárs magyar irodalomból
A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában –	102
Varró Dániel költői világának sajátosságai	102
Tóth Krisztina: Pixel	104
A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah	106
A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében	108
6. témakör • Művek a világirodalomból	110
A Biblia kultúrtörténeti jelentősége	110
A homéroszi eposzok világa	112
A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember”	114
A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete	116
Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában	118
A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete	120
Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat	122
A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka	124
Az átváltozás című elbeszélésében	124
7. témakör • Színház és dráma	126
A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné	126
Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia	128
A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe	130
A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán	132
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I.	134
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II.	136
Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában	140
Csehov és a drámaiatlan dráma	142
Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében	144
8. témakör • Az irodalom határterületei vagy Regionális irodalom	146
A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben	146
A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték	148
A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői	150
A sci-fi műfaji jellemzői	152
Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry	154
Szeged szülötte: Juhász Gyula	156
Baka István korai költészetének szerepversei	158
Értelmezési szintek, megközelítések	160
Az évszaktoposz a magyar irodalomban	160
A kerttoposz a magyar irodalomban	162
Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai	164
A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd	166
A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai	168
II. TÉTELEK MAGYAR NYELVBŐL
1. témakör • Kommunikáció	172
A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük	172
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció	174
Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei	176
Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve	178
Tömegkommunikációs műfajok	180
2. témakör • Nyelvtörténet	182
Változás és állandóság a nyelvben	182
A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása	184
A magyar nyelvtörténet korszakai	186
A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek	188
A nyelvújítás lényege és jelentősége	190
3. témakör • Ember és nyelvhasználat	192
A nyelv mint jelrendszer	192
A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása	194
Az egynyelvű szótárak	196
Nyelvünk helyzete a határon túl	198
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre	200
4. témakör • Nyelvi szintek	202
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései	202
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában	204
A tulajdonképpeni alapszófajok	206
Az igenevek és a névmások	208
A viszonyszók és a mondatszók	210
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik	212
A magyar helyesírás rendszerszerűsége	215
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai	216
5. témakör • A szöveg	218
A különféle szövegek felépítése, egységei	218
A szövegkohézió, a témaháló és a cím	220
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok	222
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra	224
Szövegek jellemzőinek megfigyelése	226
A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák	228
6. témakör • A retorika alapjai	230
A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben	230
A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig	232
Az érv felépítése és az érvtípusok	234
A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata	236
A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése	238
7. témakör • Stílus és jelentés	240
Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése	240
Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás	242
A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés)	244
Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia	246
Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus	248
A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei	250