Difer eszközök

DIFER - Fejlesztés mesékkel Az anyanyelv, a gondolkodás  fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves életkorban MS-9332
MS-9332

Tanári kézikönyv - Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves életkorban

iskolai előkészítő és 1-2. évfolyam, 3. kiadás (2017. 11. 29.)
Mozaik Kiadó
méret: 168x238 mm
terjedelem: 216 oldal
5 180 Ft
Kosárba
  • A DIFER programcsomag mesés kötete a rendszeres mesélésben, beszélgetésben rejlő lehetőségek használatához kínál eszközöket és módszereket a 4–8 éves gyermekek szociális, anyanyelvi, gondolkodásbeli fejlődésének eredményesebb segítése érdekében.
  • A kutatások szerint a felnövekvő generációk jövőjét, sorsát az iskolába lépők szélsőséges fejlődési fáziskülönbségei határozzák meg. Ezt a különbséget van esélyünk – szülőknek és pedagógusoknak egyaránt – csökkenteni e könyv rendszeres használatával.
  • Kapcsolódó kiadványok
    Kompetenciaalapú kritériumorientált PEDAGÓGIA - A kritérium-orientált pedagógiai kultúra lehetőségeiről publikált tanulmányok gyűjteménye Nagy József professzor szerkesztésében MS-9320
    Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer - A mappa és a kézikönyv 2016-ban megújult külsővel jelent meg. Jelentős változás csak a Fejlődési mutatóban történt. MS-9321
    DIFER - Az írásmozgáskoordináció fejlesztése 4-8 éves életkorban - Elmélet és a fejlődést segítő játékok és gyakorlatok MS-9325
    A beszédhanghallás fejlesztése óvodában, iskolában - 2021-ben átdolgozott kiadás, mellékletben a FON-E mérőlapokkal. Elmélet és a fejlődést segítő játékok és gyakorlatok kibővítve óvodáskortól 6. osztályig. MS-9326
    DIFER - A szocialitás fejlesztése 4-8 éves életkorban - A kapcsolatfelvétel, a társakhoz, a pedagógushoz való viszonyulás, a feladatvállalás, a feladattartás készségének és az elemi szintű erkölcsi érzék fejlesztéséhez MS-9327
    DIFER - A számolás fejlesztése 4-8 éves életkorban - Kézikönyv szülőknek, óvodapedagógusoknak, tanítóknak. A kiadvány 116 játéka otthon, az óvodában és az iskolában egyaránt alkalmazható MS-9334
    Funkcionális analfabetizmus - Nagy József professzor könyve fejlesztési lehetőségeket kínál az optimális szövegértés megalapozásához. MS-9344
    Mintaoldalak
    Tartalomjegyzék
    Bevezető7
    1. A mese, a mesélés fejlesztő hatása (Nyitrai Ágnes)9
    Mese és mesefajták9
    A mesélés spontán szocializációs hatása15
    A mesélés a szociális kompetencia spontán fejlesztője16
    A mesélés az anyanyelv spontán fejlesztője20
    A mesélés a gondolkodás spontán fejlesztője21
    A spontán fejlődés szándékos segítése26
    A mesék kiválasztása, a mesélés gyakorisága és ismétlése27
    Illusztráció28
    Szándékos fejlődéssegítő csoportos beszélgetés a mesék tartalmaival29
    2. A relációszókincs fejlődésének segítése (Nagy József)32
    A relációszókincs32
    Egységek és relációk33
    Perceptuális egységkezelés és viszonykezelés33
    Nyelvi/fogalmi szintű egységkezelés és viszonykezelés36
    Térbeli relációszókincs38
    Időbeli relációszókincs39
    Mértékbeli/mennyiségi relációszókincs40
    A relációszókincs spontán fejlődése42
    Az országos átlag fejlődése43
    Az összetevők fejlődése44
    Fejlettségbeli különbségek46
    Pedagógiai tanulságok47
    A relációszókincs fejlődésének segítése47
    Egy fejlődéssegítő kísérlet eredményei48
    Általános fejlődéssegítési lehetőségek49
    Fejlődés-segítés csoportos beszélgetéssel50
    3. Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése (Nyitrai Ágnes)53
    Összefüggés53
    Szerveződés szerinti összefüggésfajták55
    Bonyolultság szerinti összefüggésfajták57
    Létezési mód szerinti összefüggésfajták57
    Általánosítás szerinti összefüggésfajták58
    Összefüggés (szabályszerűség) és szabály59
    Összefüggés és gondolkodás60
    Gondolkodás60
    Gondolkodás és prediktív képesség62
    Az összefüggés-kezelés spontán fejlődése64
    Az összefüggés-kezelő képesség fejlettségi szintjei64
    Az összefüggés-kezelő képesség spontán fejlődési folyamatai:65
    tapasztalatok és kutatási eredmények65
    Egy országos reprezentatív felmérés eredményei67
    Az összefüggés-kezelő képesség fejlődésének szándékos segítése mesékkel/meséléssel70
    Az összefüggések kiválasztása és feltárása71
    Szándékos fejlődéssegítés meséléssel75
    Az összefüggés-kezelés fejlődéssegítése csoportos beszélgetéssel77
    A fejlődés diagnosztikus kritériumorientált értékelése79
    4. A következtetés fejlődésének segítése (Vidákovich Tibor)81
    A következtetés értelmezése82
    Kijelentés-logikai következtetések82
    Predikátumlogikai következtetések85
    A következtetés vizsgálati módszerei87
    A következtetés fejlettség-vizsgálatának hazai előzményei87
    A következtetés vizsgálata a DIFER-ben89
    A következtetés fejlődése91
    A következtetés összteljesítményének alakulása92
    A következtetési típusok fejlődése94
    Egyéni fejlettségbeli különbségek97
    A következtetés fejlődésének segítése98
    Fejlődéssegítés mesékkel101
    Fejlődéssegítés tantárgyi tartalmakkal103
    5. Csoportos beszélgetésre előkészített mesék (Nyitrai Ágnes) 105105
    Általános tájékoztató105
    A meseválasztás segítője106
    Ötven mese110
    A mesék magyar nyelven publikált forrásai210
    Szakirodalom211
    Ábra- és táblázatjegyzék216
    A kiadvány bevezetője
    Ismeretes, hogy az iskolába lépő gyermekek között ötévnyi a fejlettségbeli különbség. Az ötödik évfolyamba lépő tanulók egyharmadának fejlődése lelassul, aminek következtében a tizedikes szakiskolások átlagos értelmi fejlettsége az ötödik-hatodik évfolyamos tanulók átlagos fejlettségi szintjén reked meg. A kutatások szerint a felnövekvő generációk jövőjét, sorsát az iskolába lépők szélsőséges fejlődési fáziskülönbségei határozzák meg. Az iskola 1. évfolyamán és a 8. évfolyam végén elért eredmény közötti korreláció 0,86 (Nagy, 1974, 40.). Mindebből az következik, hogy az iskolába lépők szélsőséges fejlődési fáziskülönbségeit figyelembe vevő és kezelni képes megoldásokra van szükség.

    Ez a könyv a sorozat egyik tagjaként e megoldáshoz kíván hozzájárulni. Az anyanyelv személyiségfejlődést befolyásoló három szintjét célszerű pedagógiai szempontból figyelembe venni: a szituatív, a leíró (narratív) és az értelmező (prediktív, paradigmatikus) szinteket. Ezeket a szinteket a különböző tudományágakban különböző megnevezésekkel írják le. Mi általában az előző mondatban szereplő megnevezéseket fogjuk használni. A szituatív szint a felek ?itt és most? szituációba kötött kommunikációja, a közlés tartalma az aktuális szituáció által adott, meghatározott (például: - Add ide! - Nem adom.). Gyermekeink jelentős hányada szituatív szintű anyanyelvvel lép be az iskolába, ahol dominánsan a narratív szintet használjuk, vagyis ennek ismeretére, használatára lenne szükség. A szituatív szintű, a fejletlen elbeszélő szintű anyanyelvű tanulók nehéz, reménytelen helyzetbe kerülnek. A mesék, a mesélések a megoldás kiváló lehetőségét kínálják. A mesékben továbbá implicit módon szerepelnek az értelmezés, a predikció elemei is. Ezt a lehetőséget kihasználva elvégezhető az összefüggés-kezelő, a prediktív képesség elemi szintű fejlődésének elősegítése is. (E témakör ismertetését lásd főleg az 1. és a 3. fejezetben. A gondolkodás a legáltalánosabb köznyelvi értelemben az információkezelést jelenti. Ilyen értelemben gondolkodás például a problémamegoldás, a kommunikáció is.

    Szűkebb értelemben gondolkodásnak nevezzük az olyan aktivitásunkat, amely meglévő tudásunkból új tudást hoz létre konvertálással, rendszerezéssel (a Piaget-féle osztályok és viszonyok logikájával, gondolkodási műveletrendszerével), értelmező, prediktív (megérző, jósló, becslő, következtető, magyarázó, indokló) aktivitással avagy kombinálással (a téma tömör öszszefoglalását lásd: Nagy, 2007, 39.). Könyvünkben a relációszókincs fejlődésének segítését az anyanyelvi kifejezés és a rendszerező képesség szempontjából egyaránt fontosnak tartjuk. (2. fejezet). A 3-4. fejezet az összefüggéskezelés (a prediktív képesség) és a tapasztalati formális következtetés fejlődésének segítésével foglalkozik. A mese narratív műfaj, a mesélés elbeszélő, társas tevékenység, amely tartalmazza, használja a narratív kommunikáció eszközeit, a gondolkodást (a Piaget-féle osztályok és viszonyok gondolkodási műveletrendszerét) és az ehhez szükséges mondatsémákat, szövegsémákat.

    Mivel a gyermekek nagyon szeretik a mesélést, kedvenc meséiket ismételten, sokszor szeretik meghallgatni, rendkívül hatékony lehetőséggel rendelkezünk. A narratív mondat- és szövegsémák szilárd elsajátításával a mesélés a személyiség fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárul. Azok az 5-6 éves gyermekek, akiknek szinte minden nap mesélnek, másfél évvel fejlettebbek értelmileg és szociálisan azoknál, akiknek nem szoktak mesélni. Még nagyobb (két év) a hatása a ?szóbeli együttműködésnek?, vagyis a rendszeres beszélgetésnek (Nagy, 1980, 309.). A 2-3-4. fejezet, valamint a beszélgetésre feldolgozott, előkészített 50 mese ezt a lehetőséget hasznosítja (5. fejezet). Mindennek azonban az a feltétele, hogy alapos ismereteink legyenek a mesékről, a mesélésről, spontán fejlődéssegítő hatásukról: ezt adja meg az 1. fejezet. A könyv a 4-8 évesek fejlődésének segítésére koncentrál. Ez nem azt jelenti, hogy később nincs szerepe a mesélésnek, de gyermekkorban az élménynyújtó szövegek, mesélések különösen alkalmasak a fejlődés segítésére. Továbbá a rendszeres mesélés négyéves kor előtt is nagymértékben segíti a gyermekek szociális és értelmi fejlődését, de ekkor még a meséről kevés gyermekkel kezdeményezhető hatékony beszélgetés.

    Az oktatás, a nevelés, a képzés, a fejlesztés fogalmakat sokan és gyakran értelmezik úgy, hogy e tevékenységnek tárgya és nem alanya a tanuló. Ha a gyermek, a tanuló a pedagógiai tevékenység alanya, a tanulás, a fejlődés saját jól motivált aktivitásának eredménye, amelyet szükség szerint segíthet a szülő, a pedagógus. Ebben az értelemben az oktatás, a nevelés, a fejlesztés proszociális, segítő tevékenység. Mivel azonban ez a jelentés ma még nem általános érvénnyel kapcsolódik e fogalmakhoz, ezért ebben a könyvben következetesen a fejlődéssegítés, a fejlődés segítése kifejezéseket használjuk (a téma részletes ismertetését lásd: Nagy, 1995, 157-200.) Ez a könyv nem a hagyományos pedagógiai szokásrendszerre, jól ismert elméleti alapokra épül. Ezért a fejezetek első részei elméleti alapokat kínálnak. Ezeknek az a célja, hogy a pedagógusok jól megérthessék: mit miért csinálnak a gyermekek fejlődésének segítése érdekében megfelelő köznyelvi szókinccsel, módszerekkel.